BEOL

A piaci szereplők által csak „feketelistának” nevezett jegyzék szerint még a hungarikumokat gyártó Pick és a gyulai kombinát is importál. Ám a cégek szerint a lista félrevezető, hiszen az évente feldolgozott 4,5 millió és a rendelkezésre álló hazai 3 millió sertés közötti lyukat csakis behozatallal lehet betömni. Ellenkező esetben nagy múltú magyar cégeknek vissza kellene vonulniuk az európai piacaikról, gyárakat kéne bezárniuk - írja a hvg.hu.

Ángyán József a hvg.hu-nak adott június 20-i interjújában beszélt arról, hogy 2011 első hónapjaiban a schleswig-holsteini dioxinbotrány idején a minisztérium megvizsgálta, milyen nyersanyagokat hoz be Németországból a magyarországi élelmiszeripar, azaz a hazai élelmiszerekbe kerülhetett-e a veszélyes anyagból.

A volt földművelési államtitkár azt állította, hogy Orbán Viktor is látta ezt a listát, sőt szerinte akkor a kormányfő arra is rákérdezett: lehetséges-e, hogy magyar tőkeérdekeltségű húsipari cégek a hungarikumokat nem magyar alapanyagból állítják elő. LMP-s politikusok az interjú megjelenése után felszólították a kormányfőt, hozza nyilvánosságra a listát, mire Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke egy hete szerdán azt nyilatkozta, hogy azt Ángyántól kérjék el, mert ő készítette.

A hvg.hu birtokába jutott minisztériumi jegyzék a Külföldről érkező húsok aránya a magyar húsipari cégek készítményeiben címet viseli. A lista megyei bontásban, gyártelep és székhely alapján gyűjti a vállalkozásokat. Külön feltünteti, hogy hány százalék a vállalatok termékeiben az importból származó alapanyag és ezen belül hány százalék a német eredetű behozatal.

A listán szereplő, a hvg.hu által megkeresett cégek szerint a jegyzék önmagában a valódi probléma okait nem tárja fel: a vállalati vezetők azt nyilatkozták, bár próbálnak megfelelni a magyarországi közhangulatnak, hogy csak magyar alapanyagokból dolgozzanak, de ha ezt megtennék, akkor vissza kéne fogniuk a termelésüket. A hazai állattenyésztés ugyanis szerintük képtelen kielégíteni a jelentős exportot bonyolító feldolgozóipar igényeit.

Az európai DOOR-lista termékleírása a szegedi szaláminál kiköti, hogy az alapanyagnak kizárólag Magyarországról kell származnia, sőt öt alföldi megyét jelöl meg származási helyként (azt is kikötve, hogy a disznóknak nemcsak itt kell felnőniük, de ezekben a megyékben kell megszületniük is). Csak az a cég állíthat elő „szegedi szalámi” elnevezésű terméket, aki ezt az előírást betartja. A gyulai és a csabai kolbásznál megengedőbb a leírás, ezeknél a termékeknél már nem kikötés a hazai alapanyag, csak az előállítás módját és technológiáját szabályozzák.

„A cégünk által termelt hunkarikumokba kizárólag visszakövethető származású magyar koca kerül. De nemcsak csabait és gyulait gyártunk, hanem felvágottat, májast is” – nyilatkozta a hvg.hu-nak a Gyulai Húskombinát Zrt. vezérigazgatója. Ruck János szerint a vállalatuk évente 4 ezer tonna májast állít elő, amihez „fizikailag nem áll rendelkezésre elég sertésmáj Magyarországon”.

A vezérigazgató azt mondta, az egyre növekvő élelmiszer-kereslet miatt az egész világon általános hiány van a húsalapanyagokból, a növekvő keresletnek pedig a hazai ipari termelés igyekszik megfelelni, de akkor importálnia kell a nyersanyagot. Ruck szerint amennyiben a kombinát mindent felvásárol, amit a hazai piacon elér, akkor is csak az igényeik 70-80 százalékát tudják kielégíteni.